Téli tábor után

Most, hogy véget ért az idei gyöngyösi téli tábor, íme az utolsó feladat. Ezekre a kérdésekre csak azok fognak tudni válaszolni, akik nemcsak ott voltak, de mindenre nagyon oda is figyeltek a tábor ideje alatt.

Íme a kérdések:

1. Hány autó volt a két buszon kívül a táborban?
2. Melyik utcában volt a szállásunk?
3. Hol ebédelt együtt az egész tábor az utolsó napon? (Helynév vagy az étterem neve is jó.)
4. Milyen színnel volt kivilágítva a demjéni barlangfürdő bejárata?
5. Ki volt a kisnánai vár ura, akit az itt hallott történet alapján egy időre a török bebörtönzött?
6. Mi a neve a siroki vár melletti két sziklaképződménynek?
7. Hány méter magas a gyöngyösi 1956-os emlékmű?
8. Ki a kapcsolat Puky Árpád és Monoki Ádám között?
9. Mi volt a második esti kvízjátékban a kapcsolatkör megoldása?
10. Hányszor lehet egy papírlapot félbehajtani?

 A megoldásokat (a korábbi feladatokéval együtt) 

a telitabor@yahoo.com

 email-címre küldhetitek február 20-ig (péntekig).

Reméljük, jól éreztétek magatokat.

Várunk jövőre is mindenkit szeretettel!

Sziasztok!!!!

Milyen idő lesz ma?

"Hazánkban már a XI. századból találunk az időjárás megfigyelése vonatkozó adatokat, de 1540-től minden évben történt valamilyen utalás az időjárás alakulására. Ezek a feljegyzések még nem hasonlíthatók a későbbi rendszeres műszeres mérésekhez, mégis érdekes információt tartalmaznak a régmúlt időjárásáról.

Az első jelentős méréssorozatot - melyben Buda is szerepelt - a „Societas Meteorologica Palatina” 36 európai állomást magában foglaló hálózata hozta létre, mely 1780-tól 12 éven keresztül működött a Mannheimi Társaság megbízásából. A korai magyarországi megfigyelések első feldolgozását Berde Áron foglalta össze 1847-ben a „Légtüneménytan …” című munkájában, mely az első magyar nyelvű szakkönyv.

A meteorológiai állomáshálózat a XIX. században indult fejlődésnek az osztrák meteorológiai intézet alapítását követően. 1853-ban 14 állomáson végeztek méréseket, 1870-ben már 40 állomás működött, melyek közül 14 a mai Magyarország területén volt." (Az OMSZ honlapján olvashatóak a további részletek)

 Az idei téli tábor egyik legizgalmasabb helyszíne a Kékestetőn működő meteorológia állomás lesz. Más hegységeinkhez hasonlóan a Mátrára is jellemző a mozaikszerű mikroklíma, amelynek oka a változatos domborzat és növényzet. Az évi középhőmérséklet felfelé haladva 0,3-0,4 °C-kal csökken 100 méterenként: a Gyöngyösi-medence 10 fokot meghaladó értékeivel szemben a Kékesen a 6 °C-ot sem éri az éves átlag. A hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan egyre kiegyenlítettebbé válik a klíma; a környező völgyekkel, medencékkel ellentétben a hegytetőkön csak nagy ritkán süllyed −20 °C alá a minimumhőmérséklet.

Az évi átlagos csapadékmennyiség a tagolt felszín következtében igen változatos, a kevés csapadékmérő állomás adatai csak kisebb területre vonatkoztatva tekinthetők helyesnek. A legkevesebb csapadék a délkeleti fekvésű szélvédett völgyekben hullik (500–550 mm), míg a csúcsrégiókban 800 mm körül van az átlag, de az 1000–1100 mm-es éves összegek sem ritkák. Az utóbbi évtizedek enyhe átlaghőmérsékletű teleinek hatására sokat romlottak a hegység hóviszonyai, a kékesi hivatalosan mért hóréteg egyes szezonokban (1995–1996, 2004–2005, 2005–2006) azonban ma is megközelíti a méteres vastagságot. A legnagyobb hótakarót (146 cm) 1963. február 21-én mérték.

Télen gyakori jelenség a hőmérsékleti inverzió, amikor a Kárpát-medencében nyugalomba jutott hideg levegő fölé anticiklonális helyzetben viszonylag enyhe légtömeg áramlik. Ekkor a 600-800 méter feletti régiókban melegebb van, mint a hegység lábánál. A jelenséghez gyakran társul vastag rétegfelhőzet, amelyből csak a legmagasabb hegytetők emelkednek ki.

Meteorológiai megfigyeléseket már 1925-től végeztek Galyatetőn, a II. világháború alatt elpusztult turistaházban. A Kékesen a szanatórium építésének megkezdésével egyidőben, 1932 óta végeznek méréseket. A ma is működő állomás – amelynek adatait a körzeti időjárás-jelentésben naponta hallhattuk – 1962-től üzemel. A csúcson létesített állomás különleges fekvése folytán számos időjárási rekorddal járult hozzá a hazai éghajlati adatsorokhoz.

A Mátra és az irodalom

A gyöngyösi ferences kolostor könyvtára igazi könyvritkaságok otthona. Ezek közül is kiemelkedik a Gyöngyösi kódex, amit az 1500-as években készítettek ismeretlen helyen, eddig nem azonosított szerzetesrend tagjai.

A Gyöngyösi kódex egyik lapja

A Gyöngyösi kódex egykori őrzőhelyéről kapta a nevét: 1836-ban a gyöngyösi ferences rendház könyvtárában találták meg egy olyan kolligátum részeként, amely négy latin nyelvű ősnyomtatványt, egy magyarul és latinul írt kódexet és két önálló levelet tartalmazott. A Gyöngyösi kódex mai formájában a kolligátum elejére kötött két levél és a kolligátum utolsó tagjaként álló kódex összeillesztéséből jött létre. (A könyvkötő tévedésből egy harmadik levelet is előre kötött a kódex belsejéből.) A különálló két levélen őrződött meg a magyar nyelvű Mátyás-ének (Néhai való jó Mátyás király…), valamint a Szent László-ének (Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király…) latin szövege, néhány magyar nyelvű szakaszával együtt. A kódex törzsszövegének magyar nyelvű részei elsősorban imádságokat tartalmaznak – köztük a korban igen népszerű Szent Brigitta-imafüzért –, továbbá gyónási tükröt és két hitvallást. Latinul többek között imádságokat, tanításokat, himnuszokat (kottával), grammatikai bejegyzéseket, regulát írtak az előzéklapokra ill. a törzsszövegbe, és valaki egy álomfejtést és egy sorsvetést is megörökített az egyházi és világi szövegeket szokatlan módon váltogató kódexben.

A kódex imádságai közül a legtöbb szövegpárhuzama a Brigitta-imáknak van; az egymással különböző rokonsági fokban álló szövegváltozatok további hét kódexben maradtak fenn (Czech-, Gömöry-, Kriza-, Lázár-, Pozsonyi, Thewrewk-, Winkler-kódex), latin eredetijük változatai az Antidotarius animae és a Hortulus animae című középkori latin imádságos könyvekben találhatók. A többi ima legtöbbjének szintén ismerjük szorosabb vagy lazább párhuzamait a korszak imádságokat (is) tartalmazó kódexeiből (Gömöry-, Lázár-, Lobkowicz-, Nádor-, Peer-, Pozsonyi, Thewrewk-kódex), a két hitvallás pedig az Érsekújvári kódex egy-egy helyével tart rokonságot.

A kódex használatának (és lappangásának) több mint háromszáz évéről csak feltételezéseink lehetnek. Eredete – mind rendhez tartozása, mind keletkezési helye – ismeretlen (az idevonatkozó feltételezések nem elég meggyőzők).

A kézirat magyar nyelvű részein öt scriptor dolgozott. (A latin nyelvű szövegeket is tekintetbe véve azonban nyolc kezet kell számon tartani.) A harmadik scriptor – aki esetleg a 44. lapon megnevezett Pál bíró – nemcsak másol, hanem a szöveg egy részét fordítja is (szövegjavításai utalnak erre). Tevékenysége más tekintetben is túlmutat az egyszerű másolóén: sűrűn széljegyzetel a kolligátum latin nyomtatványainak némelyikébe, és a kódexbe is számos latin nyelvű szöveget ír be. Feltételezhető, hogy Pál bíró a saját maga számára gyűjtötte egybe a különböző műfajú és témájú szövegeket (miután befejezte a második kéz által bemásolt, de két lap híján csonkán maradt Brigitta-imákat, amelyek elajánlása még világosan női kódexhasználókhoz szól). Mind az öt kéz hangjelölése mellékjel nélküli, egymáshoz igen közel álló változat, régies, a 13–14. századi kancelláriai írásmódra jellemző és attól eltérő vonásokkal. 

FELADAT!

A fenti képen piros tintával (rubrummal) készült írást kellene megpróbálni elolvasni. (Ne izgulj, magyarul van.) Ha elolvastad, írd le, és ezt a szöveget küldd el a telitabor@yahoo.com emailcímre!

Sirok vára

A téli tábor 3 napja alatt mindenki eljuthat a siroki vár elképesztő romjaihoz. A honfoglalás előtti időktől lakott vár történetéről itt olvashattok.

 A a riolit(dácit)tufa sziklára épített, szabálytalan alaprajzú vár szerkezetileg két nagyobb részre tagolódik:  : alsó és felső várra

Az alsó vár

A vár legrégibb, legősibb területe, amely keletkezése óta számos átalakuláson ment át. Délnyugati és északkeleti sarkain egy-egy ötszög alakú ún. olaszbástya helyezkedik el. A falakat ágyúlőrésekkel tagolták. A déli bástya melletti falak átlag vastagsága 2,20-2,50 m vastag, míg az északié 3,30-3,50 m. A vár főbejárata az északi fal kiszögelésének védelmében helyezkedett el. A kapu előtt kettős farkasvermet tártak fel, mely alapján kiszerkeszthető az eredeti, ellensúlyos felvonóhíd szerkezete. A kapu felett Rómer Flóris feljegyzése szerint Országh Kristóf várépítési munkájára emlékező felirat volt látható.

Az alsó vár területén istálló céljaira használt épület maradványai fedezhetőek fel, amely részben a sziklába mélyesztve, részben falazással készült. Az északi részben vázas faszerkezetű épületek állhattak, amelyeknek a cölöprúd helyei ma is megtalálhatóak. A vár egyik érdekessége a bejárat mögött elhelyezkedő gabonatároló verem, amelynek felső beöntő nyílása és oldalsó ajtaja ma is jó felismerhető. A vár ivókútja/ciszternája jelenleg is látható. A feltárás még nem jutott el a fenekéig, így vízforrása még nem ismert, ahogy az a legenda sem, mi szerint a falából menekülő járat vezetett ki a várból. Az alsó várból a kb. 12-13 méterrel magasabban fekvő felső várba egy sziklába vésett meredek, 10 méter hosszú, 2 méter széles gyalogút vezet. A felvezető lépcső alatt nagyméretű üreget alakítottak ki, feltehetően állattartási célra.

Felső vár

A felső várhoz vezető gyalogút három ágra szakad. A középső rész közvetlenül a felső vár nyugati részébe vezet, a két szélső út pedig a vár alatt körbehúzódó alagutat alkot, amely valószínű borospinceként szolgált. Egy függőleges járaton át lehetett felhúzni a hordókat és az ott tárolt egyéb terményeket. A pince keleti végében egy szintén feltáratlan lejtős járat mélyül a szikla alapzatba, mely a néphit szerint az egri várral kötötte össze az erősséget. A keleti pincefeljáró a felsővár "Mulatópalotának" hívott épületébe érkezik. A felsővár téglalap alaprajzú területének sarkait is 18x18 méteres, feltehetően több emelet magas bástyák védték, ágyúlőrésekkel. A délkeleti oldalon helyezkedik el a "Mulatópalota", míg az északi falak alatt húzódik a vár legvadregényesebb része, a kazamata-alagút. A járatok zegzugosan behálózzák az északi sziklafalt, ablakokkal, kéményjáratokkal, ajtó- és rekesztőfal fészkekkel szabdalva. A figyelmes látogató még egy páncélinges vitéz rajzolatát is felfedezheti a lejárat aljában a falon. A felső vár várfalai átlag 1,5 m vastagok. A déli, falu felőli oldalon 25-30 méteres magasságot elérő meredek sziklafal is védte a várat a támadástól.

A várat az északkeleti oldalon külső sánc, és egy kb. 4 méter mély, 4-5 méter széles sziklába mélyesztett árok, falszoros is védelmezte.

Nagyon fontos!!!!

Az alábbi képrejtvényben benne van, hogy a holnapi tábormegbeszélésen mi az, amit mindenképpen magaddal kell hoznod (tollon és jegyzetfüzeten kívül).

+

Nos, kinek van ötlete? Mi a megoldás? .......

Így van, bravó! Nagyon ügyesen kitaláltátok!!!!

DIÁK + IGAZOLVÁNY!!!!

Otthon ne hagyd, mert borzalmas következményei lehetnek!!!!

Íme az első feladatok!

 

Az alábbi kérdésekre a tábor ideje alatt lesz lehetőséged megszerezni a válaszokat. Ha valamelyik feladatot megoldottad, akkor légy szíves, küldd el a 

telitabor@yahoo.com emailcímre.

Leveledbe a (helyes) megoldáson kívül kérünk, írd bele nevedet és osztályodat is, hogy folyamatosan számon tarthassuk megszerzett pontjaidat. 

Ez a rögös út vezet a dicsőségig és a hihetetlen nyereményekig!

 Íme az első kérdések!

1. feladat: Mi a kapcsolat az alábbiak között? (A táborban minden ki fog derülni.)

• A Kékestető és 1980 között.
• Kisnána és a barack között.
• Parádsasvár és II. Rákóczi Ferenc között
• Galyatető és Kodály Zoltán
• Sirok és a motorok 

2. feladat: Kutakodj egy kicsit a téli táborok történetében. Légy kreatív, hogy megszerezhesd a megfelelő információkat! De vigyázz, sokan félrevezető válaszokat is adhatnak.

• Hol volt az első téli tábor?
•  Hol volt a "táborok tábora"?
• Hogyan tűnt el egykor a verpeléti vulkán?
• Hol rendeztek középkori vásárt a téli táborok története során?
• Hány téli táboros fért el a csempeszkopácsi templomban?

 

A kisnánai vár

Az idei téli táborban több gyönyörű mátrai várat is meglátogatunk majd. Ezek közül az egyik a falu közepén álló kisnánai vár.

Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt.

A vár rekonstrukciós rajza

 

1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban.

A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el.

A vár feltételezett kinézete a XVI. században

Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót. 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt.

2010-2011-ben komoly helyreállítási munkák folytak a várban. Megerősítették a várfalakat, és megtörtént az Öreg-torony kicsinosítása is, ahol kiállítótermek várják a látogatókat, valamint egy pompás panorámát kínáló toronyterasz. Az egykori kőtár helyét befedték, ahol szabadtéri rendezvények is tarthatóak. A bortrezor mellett kialakítottak a pincerészben egy többcélú rendezvénytermet is. Az országban harmadikként itt csodálkozhatnak a régmúltra a látogatók a kronoszkóp segítségével, mely azt mutatja meg, milyen lehetett több száz éve a vár. A vár melletti színpad és mobil nézőtér nagyobb létszámú rendezvényekhez biztosít méltó körülményeket. A várba új felvonóhíd is vezet, emellett újdonság az is, hogy kandeláberek szegélyezik a szépen parkosított vársétányt is a bejárattól a felvonóhídig. Esténként pedig a távolból is szembeötlő díszkivilágítás készteti megállásra az erre utazót.