Téli tábor után

Most, hogy véget ért az idei gyöngyösi téli tábor, íme az utolsó feladat. Ezekre a kérdésekre csak azok fognak tudni válaszolni, akik nemcsak ott voltak, de mindenre nagyon oda is figyeltek a tábor ideje alatt.

Íme a kérdések:

1. Hány autó volt a két buszon kívül a táborban?
2. Melyik utcában volt a szállásunk?
3. Hol ebédelt együtt az egész tábor az utolsó napon? (Helynév vagy az étterem neve is jó.)
4. Milyen színnel volt kivilágítva a demjéni barlangfürdő bejárata?
5. Ki volt a kisnánai vár ura, akit az itt hallott történet alapján egy időre a török bebörtönzött?
6. Mi a neve a siroki vár melletti két sziklaképződménynek?
7. Hány méter magas a gyöngyösi 1956-os emlékmű?
8. Ki a kapcsolat Puky Árpád és Monoki Ádám között?
9. Mi volt a második esti kvízjátékban a kapcsolatkör megoldása?
10. Hányszor lehet egy papírlapot félbehajtani?

 A megoldásokat (a korábbi feladatokéval együtt) 

a telitabor@yahoo.com

 email-címre küldhetitek február 20-ig (péntekig).

Reméljük, jól éreztétek magatokat.

Várunk jövőre is mindenkit szeretettel!

Sziasztok!!!!

Milyen idő lesz ma?

"Hazánkban már a XI. századból találunk az időjárás megfigyelése vonatkozó adatokat, de 1540-től minden évben történt valamilyen utalás az időjárás alakulására. Ezek a feljegyzések még nem hasonlíthatók a későbbi rendszeres műszeres mérésekhez, mégis érdekes információt tartalmaznak a régmúlt időjárásáról.

Az első jelentős méréssorozatot - melyben Buda is szerepelt - a „Societas Meteorologica Palatina” 36 európai állomást magában foglaló hálózata hozta létre, mely 1780-tól 12 éven keresztül működött a Mannheimi Társaság megbízásából. A korai magyarországi megfigyelések első feldolgozását Berde Áron foglalta össze 1847-ben a „Légtüneménytan …” című munkájában, mely az első magyar nyelvű szakkönyv.

A meteorológiai állomáshálózat a XIX. században indult fejlődésnek az osztrák meteorológiai intézet alapítását követően. 1853-ban 14 állomáson végeztek méréseket, 1870-ben már 40 állomás működött, melyek közül 14 a mai Magyarország területén volt." (Az OMSZ honlapján olvashatóak a további részletek)

 Az idei téli tábor egyik legizgalmasabb helyszíne a Kékestetőn működő meteorológia állomás lesz. Más hegységeinkhez hasonlóan a Mátrára is jellemző a mozaikszerű mikroklíma, amelynek oka a változatos domborzat és növényzet. Az évi középhőmérséklet felfelé haladva 0,3-0,4 °C-kal csökken 100 méterenként: a Gyöngyösi-medence 10 fokot meghaladó értékeivel szemben a Kékesen a 6 °C-ot sem éri az éves átlag. A hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan egyre kiegyenlítettebbé válik a klíma; a környező völgyekkel, medencékkel ellentétben a hegytetőkön csak nagy ritkán süllyed −20 °C alá a minimumhőmérséklet.

Az évi átlagos csapadékmennyiség a tagolt felszín következtében igen változatos, a kevés csapadékmérő állomás adatai csak kisebb területre vonatkoztatva tekinthetők helyesnek. A legkevesebb csapadék a délkeleti fekvésű szélvédett völgyekben hullik (500–550 mm), míg a csúcsrégiókban 800 mm körül van az átlag, de az 1000–1100 mm-es éves összegek sem ritkák. Az utóbbi évtizedek enyhe átlaghőmérsékletű teleinek hatására sokat romlottak a hegység hóviszonyai, a kékesi hivatalosan mért hóréteg egyes szezonokban (1995–1996, 2004–2005, 2005–2006) azonban ma is megközelíti a méteres vastagságot. A legnagyobb hótakarót (146 cm) 1963. február 21-én mérték.

Télen gyakori jelenség a hőmérsékleti inverzió, amikor a Kárpát-medencében nyugalomba jutott hideg levegő fölé anticiklonális helyzetben viszonylag enyhe légtömeg áramlik. Ekkor a 600-800 méter feletti régiókban melegebb van, mint a hegység lábánál. A jelenséghez gyakran társul vastag rétegfelhőzet, amelyből csak a legmagasabb hegytetők emelkednek ki.

Meteorológiai megfigyeléseket már 1925-től végeztek Galyatetőn, a II. világháború alatt elpusztult turistaházban. A Kékesen a szanatórium építésének megkezdésével egyidőben, 1932 óta végeznek méréseket. A ma is működő állomás – amelynek adatait a körzeti időjárás-jelentésben naponta hallhattuk – 1962-től üzemel. A csúcson létesített állomás különleges fekvése folytán számos időjárási rekorddal járult hozzá a hazai éghajlati adatsorokhoz.

A Mátra és az irodalom

A gyöngyösi ferences kolostor könyvtára igazi könyvritkaságok otthona. Ezek közül is kiemelkedik a Gyöngyösi kódex, amit az 1500-as években készítettek ismeretlen helyen, eddig nem azonosított szerzetesrend tagjai.

A Gyöngyösi kódex egyik lapja

A Gyöngyösi kódex egykori őrzőhelyéről kapta a nevét: 1836-ban a gyöngyösi ferences rendház könyvtárában találták meg egy olyan kolligátum részeként, amely négy latin nyelvű ősnyomtatványt, egy magyarul és latinul írt kódexet és két önálló levelet tartalmazott. A Gyöngyösi kódex mai formájában a kolligátum elejére kötött két levél és a kolligátum utolsó tagjaként álló kódex összeillesztéséből jött létre. (A könyvkötő tévedésből egy harmadik levelet is előre kötött a kódex belsejéből.) A különálló két levélen őrződött meg a magyar nyelvű Mátyás-ének (Néhai való jó Mátyás király…), valamint a Szent László-ének (Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király…) latin szövege, néhány magyar nyelvű szakaszával együtt. A kódex törzsszövegének magyar nyelvű részei elsősorban imádságokat tartalmaznak – köztük a korban igen népszerű Szent Brigitta-imafüzért –, továbbá gyónási tükröt és két hitvallást. Latinul többek között imádságokat, tanításokat, himnuszokat (kottával), grammatikai bejegyzéseket, regulát írtak az előzéklapokra ill. a törzsszövegbe, és valaki egy álomfejtést és egy sorsvetést is megörökített az egyházi és világi szövegeket szokatlan módon váltogató kódexben.

A kódex imádságai közül a legtöbb szövegpárhuzama a Brigitta-imáknak van; az egymással különböző rokonsági fokban álló szövegváltozatok további hét kódexben maradtak fenn (Czech-, Gömöry-, Kriza-, Lázár-, Pozsonyi, Thewrewk-, Winkler-kódex), latin eredetijük változatai az Antidotarius animae és a Hortulus animae című középkori latin imádságos könyvekben találhatók. A többi ima legtöbbjének szintén ismerjük szorosabb vagy lazább párhuzamait a korszak imádságokat (is) tartalmazó kódexeiből (Gömöry-, Lázár-, Lobkowicz-, Nádor-, Peer-, Pozsonyi, Thewrewk-kódex), a két hitvallás pedig az Érsekújvári kódex egy-egy helyével tart rokonságot.

A kódex használatának (és lappangásának) több mint háromszáz évéről csak feltételezéseink lehetnek. Eredete – mind rendhez tartozása, mind keletkezési helye – ismeretlen (az idevonatkozó feltételezések nem elég meggyőzők).

A kézirat magyar nyelvű részein öt scriptor dolgozott. (A latin nyelvű szövegeket is tekintetbe véve azonban nyolc kezet kell számon tartani.) A harmadik scriptor – aki esetleg a 44. lapon megnevezett Pál bíró – nemcsak másol, hanem a szöveg egy részét fordítja is (szövegjavításai utalnak erre). Tevékenysége más tekintetben is túlmutat az egyszerű másolóén: sűrűn széljegyzetel a kolligátum latin nyomtatványainak némelyikébe, és a kódexbe is számos latin nyelvű szöveget ír be. Feltételezhető, hogy Pál bíró a saját maga számára gyűjtötte egybe a különböző műfajú és témájú szövegeket (miután befejezte a második kéz által bemásolt, de két lap híján csonkán maradt Brigitta-imákat, amelyek elajánlása még világosan női kódexhasználókhoz szól). Mind az öt kéz hangjelölése mellékjel nélküli, egymáshoz igen közel álló változat, régies, a 13–14. századi kancelláriai írásmódra jellemző és attól eltérő vonásokkal. 

FELADAT!

A fenti képen piros tintával (rubrummal) készült írást kellene megpróbálni elolvasni. (Ne izgulj, magyarul van.) Ha elolvastad, írd le, és ezt a szöveget küldd el a telitabor@yahoo.com emailcímre!

Sirok vára

A téli tábor 3 napja alatt mindenki eljuthat a siroki vár elképesztő romjaihoz. A honfoglalás előtti időktől lakott vár történetéről itt olvashattok.

 A a riolit(dácit)tufa sziklára épített, szabálytalan alaprajzú vár szerkezetileg két nagyobb részre tagolódik:  : alsó és felső várra

Az alsó vár

A vár legrégibb, legősibb területe, amely keletkezése óta számos átalakuláson ment át. Délnyugati és északkeleti sarkain egy-egy ötszög alakú ún. olaszbástya helyezkedik el. A falakat ágyúlőrésekkel tagolták. A déli bástya melletti falak átlag vastagsága 2,20-2,50 m vastag, míg az északié 3,30-3,50 m. A vár főbejárata az északi fal kiszögelésének védelmében helyezkedett el. A kapu előtt kettős farkasvermet tártak fel, mely alapján kiszerkeszthető az eredeti, ellensúlyos felvonóhíd szerkezete. A kapu felett Rómer Flóris feljegyzése szerint Országh Kristóf várépítési munkájára emlékező felirat volt látható.

Az alsó vár területén istálló céljaira használt épület maradványai fedezhetőek fel, amely részben a sziklába mélyesztve, részben falazással készült. Az északi részben vázas faszerkezetű épületek állhattak, amelyeknek a cölöprúd helyei ma is megtalálhatóak. A vár egyik érdekessége a bejárat mögött elhelyezkedő gabonatároló verem, amelynek felső beöntő nyílása és oldalsó ajtaja ma is jó felismerhető. A vár ivókútja/ciszternája jelenleg is látható. A feltárás még nem jutott el a fenekéig, így vízforrása még nem ismert, ahogy az a legenda sem, mi szerint a falából menekülő járat vezetett ki a várból. Az alsó várból a kb. 12-13 méterrel magasabban fekvő felső várba egy sziklába vésett meredek, 10 méter hosszú, 2 méter széles gyalogút vezet. A felvezető lépcső alatt nagyméretű üreget alakítottak ki, feltehetően állattartási célra.

Felső vár

A felső várhoz vezető gyalogút három ágra szakad. A középső rész közvetlenül a felső vár nyugati részébe vezet, a két szélső út pedig a vár alatt körbehúzódó alagutat alkot, amely valószínű borospinceként szolgált. Egy függőleges járaton át lehetett felhúzni a hordókat és az ott tárolt egyéb terményeket. A pince keleti végében egy szintén feltáratlan lejtős járat mélyül a szikla alapzatba, mely a néphit szerint az egri várral kötötte össze az erősséget. A keleti pincefeljáró a felsővár "Mulatópalotának" hívott épületébe érkezik. A felsővár téglalap alaprajzú területének sarkait is 18x18 méteres, feltehetően több emelet magas bástyák védték, ágyúlőrésekkel. A délkeleti oldalon helyezkedik el a "Mulatópalota", míg az északi falak alatt húzódik a vár legvadregényesebb része, a kazamata-alagút. A járatok zegzugosan behálózzák az északi sziklafalt, ablakokkal, kéményjáratokkal, ajtó- és rekesztőfal fészkekkel szabdalva. A figyelmes látogató még egy páncélinges vitéz rajzolatát is felfedezheti a lejárat aljában a falon. A felső vár várfalai átlag 1,5 m vastagok. A déli, falu felőli oldalon 25-30 méteres magasságot elérő meredek sziklafal is védte a várat a támadástól.

A várat az északkeleti oldalon külső sánc, és egy kb. 4 méter mély, 4-5 méter széles sziklába mélyesztett árok, falszoros is védelmezte.

Nagyon fontos!!!!

Az alábbi képrejtvényben benne van, hogy a holnapi tábormegbeszélésen mi az, amit mindenképpen magaddal kell hoznod (tollon és jegyzetfüzeten kívül).

+

Nos, kinek van ötlete? Mi a megoldás? .......

Így van, bravó! Nagyon ügyesen kitaláltátok!!!!

DIÁK + IGAZOLVÁNY!!!!

Otthon ne hagyd, mert borzalmas következményei lehetnek!!!!

Íme az első feladatok!

 

Az alábbi kérdésekre a tábor ideje alatt lesz lehetőséged megszerezni a válaszokat. Ha valamelyik feladatot megoldottad, akkor légy szíves, küldd el a 

telitabor@yahoo.com emailcímre.

Leveledbe a (helyes) megoldáson kívül kérünk, írd bele nevedet és osztályodat is, hogy folyamatosan számon tarthassuk megszerzett pontjaidat. 

Ez a rögös út vezet a dicsőségig és a hihetetlen nyereményekig!

 Íme az első kérdések!

1. feladat: Mi a kapcsolat az alábbiak között? (A táborban minden ki fog derülni.)

• A Kékestető és 1980 között.
• Kisnána és a barack között.
• Parádsasvár és II. Rákóczi Ferenc között
• Galyatető és Kodály Zoltán
• Sirok és a motorok 

2. feladat: Kutakodj egy kicsit a téli táborok történetében. Légy kreatív, hogy megszerezhesd a megfelelő információkat! De vigyázz, sokan félrevezető válaszokat is adhatnak.

• Hol volt az első téli tábor?
•  Hol volt a "táborok tábora"?
• Hogyan tűnt el egykor a verpeléti vulkán?
• Hol rendeztek középkori vásárt a téli táborok története során?
• Hány téli táboros fért el a csempeszkopácsi templomban?

 

A kisnánai vár

Az idei téli táborban több gyönyörű mátrai várat is meglátogatunk majd. Ezek közül az egyik a falu közepén álló kisnánai vár.

Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt.

A vár rekonstrukciós rajza

 

1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban.

A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el.

A vár feltételezett kinézete a XVI. században

Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót. 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt.

2010-2011-ben komoly helyreállítási munkák folytak a várban. Megerősítették a várfalakat, és megtörtént az Öreg-torony kicsinosítása is, ahol kiállítótermek várják a látogatókat, valamint egy pompás panorámát kínáló toronyterasz. Az egykori kőtár helyét befedték, ahol szabadtéri rendezvények is tarthatóak. A bortrezor mellett kialakítottak a pincerészben egy többcélú rendezvénytermet is. Az országban harmadikként itt csodálkozhatnak a régmúltra a látogatók a kronoszkóp segítségével, mely azt mutatja meg, milyen lehetett több száz éve a vár. A vár melletti színpad és mobil nézőtér nagyobb létszámú rendezvényekhez biztosít méltó körülményeket. A várba új felvonóhíd is vezet, emellett újdonság az is, hogy kandeláberek szegélyezik a szépen parkosított vársétányt is a bejárattól a felvonóhídig. Esténként pedig a távolból is szembeötlő díszkivilágítás készteti megállásra az erre utazót.

Vulkán Verpeléten

A tábor első napján fogjátok megnézni a verpeléti vulkánt.

Az országban páratlan, csaknem eredeti épségben fennmaradt vulkáni kúp a verpeléti Vár-hegy. A tengerszint felett 200 méter magasságban található csonka kúp 60 méternyire emelkedik ki környezetéből.

A Vár-hegy nevét a kúpon épített, de azóta elhordott várszerű erődítményről kapta.
Az erődítmény még az 1848-49-es szabadságharc idején is állott. Az 1849. február 27-i kápolnai csatába vonuló magyar honvédekre - a szájhagyomány szerint - innen nyitott tüzet 30 ágyúval és röppentyűs ütegével a császári sereg. Az erődítmény köveit a XX. század elején a környékbeliek széthordták, ezt követően a vulkáni kúp belsejét is elkezdték bányászni.

A Vár-hegy egy rétegvulkáni parazitakúp, parazita vulkán. A terület elsősorban geológiai értékei miatt lett védett. Magyarországon egyedülálló módon nagyon jól tanulmányozható itt a középső-miocénkori andezit rétegvulkáni parazitakúpok felépítése, mivel a kúp belsejében lévő andezitet kibányászták, így feltárult a kráter belső szerkezete. Geológiai értékei mellett a terület élővilága is jelentős természeti értéket képvisel. Fajgazdag lejtősztyeprét található a kúp délnyugati és északnyugati oldalán. Ebben több mint tíz védett növényfaj fordul elő. A Vár-hegy rovarfaunája is gazdag. Eddig részletesebben a lepkefaunát vizsgálták a szakemberek, 16 védett lepkefaj előfordulását sikerült igazolni. Csapadékosabb években a kráter alján időszakos vízállás alakul ki, ami kétéltűek számára nyújt szaporodóhelyet. A terület száraz gyepeiben erős állománya él a zöld- és a fürge gyíknak, a nyílt sziklagyepekben és sziklafalakon fali gyíkok sütkéreznek. Egyes megfigyelések szerint korábban vörös vércse is költött a hegyen.

Gyöngyös

Az idei téli táborban a szállásunk Gyöngyös városában lesz. Íme néhány érdekesség a városról:

Gyöngyös nevét az oklevelek először 1261-ben „Gungus”-ként említik. Károly Róbert király 1334-ben Szécsénnyel és Rimaszombattal egy időben, az addig falusias települést mezővárosi rangra emelte.

Később kialakult céhes ipara, fontos piaca és élénk kereskedelme, szőlészete és borászata miatt már akkor jelentős számú lakossága miatt itt megtelepült ferencesek az 1400 években templomot és kolostort építettek, így a város központi szerepe megerősödött és ezzel is magyarázható, hogy 1461-ben I. Mátyás, majd 1490-ben II. Ulászló király is megfordult falai között.

1546-tól 1687-ig Gyöngyös szultáni tulajdon révén a török uralom alatt viszonylag békésebb körülmények között éltek, mint a hódoltság más területein, így a kereskedelem és a szőlészet-borászat és a céhes ipar tovább fejlődött.

A Rákóczi féle szabadságharc idején a város a Fejedelem oldalán állt, aki személyesen is több alkalommal fordult meg falai között. 1708 és 1710 között a városban és környékén is súlyos pestisjárvány dúlt, aminek áldozata lett Vak Bottyán János tábornok is, akit 1709-ben a gyöngyösi ferences templomban helyeztek örök nyugalomra.

1917. május 21-én hatalmas tűzvész támadt, ami az egész városon végigpusztított, megsemmisítve a teljes belvárost, 559 házat és 1400 melléképületet.

Figyelem!

Kedves jövendő táborlakók!

Íme az első feladatok:

1. Gyertek el a tábor megbeszélésre 2015. február 11-én 14 órára a díszterembe.

2.  Figyeljetek nagyon a megbeszélésen!

3. Otthon aztán szedjétek össze a felszerelést, amit a jelentkezési lapon felsoroltunk. 
Semmi se maradjon ki!

Ha ezzel mind megvagytok, 
akkor indulhat a tábor!

Köszöntő

Kedves téli táborozó diákok!

Szeretettel köszöntünk mindenkit a Könyves idei téli táborának blogján!

Ezen a felületen rengeteg fontos és érdekes információt találhattok azokról a helyekről, ahova menni fogunk és néhány olyanról is, ahova most nem jutunk el.

A lap jobb szélén lévő címkék segítenek az eligazodásban.

A címkék között a legfontosabb a Feladatok felírat. Ez alatt a címke alatt találjátok azokat a kérdéseket, kihívásokat, amelyekkel versenybe lehet szállni a téli tábor ideje alatt (és egy kicsit még utána is) a hihetetlen nyereményekért.

Mindenkinek jó szórakozást, kirándulást, olvasgatást, feladatmegoldást és mindehhez nagyon jó kedvet kívánnak

a tábor szervezői!