Sirok vára

A téli tábor 3 napja alatt mindenki eljuthat a siroki vár elképesztő romjaihoz. A honfoglalás előtti időktől lakott vár történetéről itt olvashattok.

 A a riolit(dácit)tufa sziklára épített, szabálytalan alaprajzú vár szerkezetileg két nagyobb részre tagolódik:  : alsó és felső várra

Az alsó vár

A vár legrégibb, legősibb területe, amely keletkezése óta számos átalakuláson ment át. Délnyugati és északkeleti sarkain egy-egy ötszög alakú ún. olaszbástya helyezkedik el. A falakat ágyúlőrésekkel tagolták. A déli bástya melletti falak átlag vastagsága 2,20-2,50 m vastag, míg az északié 3,30-3,50 m. A vár főbejárata az északi fal kiszögelésének védelmében helyezkedett el. A kapu előtt kettős farkasvermet tártak fel, mely alapján kiszerkeszthető az eredeti, ellensúlyos felvonóhíd szerkezete. A kapu felett Rómer Flóris feljegyzése szerint Országh Kristóf várépítési munkájára emlékező felirat volt látható.

Az alsó vár területén istálló céljaira használt épület maradványai fedezhetőek fel, amely részben a sziklába mélyesztve, részben falazással készült. Az északi részben vázas faszerkezetű épületek állhattak, amelyeknek a cölöprúd helyei ma is megtalálhatóak. A vár egyik érdekessége a bejárat mögött elhelyezkedő gabonatároló verem, amelynek felső beöntő nyílása és oldalsó ajtaja ma is jó felismerhető. A vár ivókútja/ciszternája jelenleg is látható. A feltárás még nem jutott el a fenekéig, így vízforrása még nem ismert, ahogy az a legenda sem, mi szerint a falából menekülő járat vezetett ki a várból. Az alsó várból a kb. 12-13 méterrel magasabban fekvő felső várba egy sziklába vésett meredek, 10 méter hosszú, 2 méter széles gyalogút vezet. A felvezető lépcső alatt nagyméretű üreget alakítottak ki, feltehetően állattartási célra.

Felső vár

A felső várhoz vezető gyalogút három ágra szakad. A középső rész közvetlenül a felső vár nyugati részébe vezet, a két szélső út pedig a vár alatt körbehúzódó alagutat alkot, amely valószínű borospinceként szolgált. Egy függőleges járaton át lehetett felhúzni a hordókat és az ott tárolt egyéb terményeket. A pince keleti végében egy szintén feltáratlan lejtős járat mélyül a szikla alapzatba, mely a néphit szerint az egri várral kötötte össze az erősséget. A keleti pincefeljáró a felsővár "Mulatópalotának" hívott épületébe érkezik. A felsővár téglalap alaprajzú területének sarkait is 18x18 méteres, feltehetően több emelet magas bástyák védték, ágyúlőrésekkel. A délkeleti oldalon helyezkedik el a "Mulatópalota", míg az északi falak alatt húzódik a vár legvadregényesebb része, a kazamata-alagút. A járatok zegzugosan behálózzák az északi sziklafalt, ablakokkal, kéményjáratokkal, ajtó- és rekesztőfal fészkekkel szabdalva. A figyelmes látogató még egy páncélinges vitéz rajzolatát is felfedezheti a lejárat aljában a falon. A felső vár várfalai átlag 1,5 m vastagok. A déli, falu felőli oldalon 25-30 méteres magasságot elérő meredek sziklafal is védte a várat a támadástól.

A várat az északkeleti oldalon külső sánc, és egy kb. 4 méter mély, 4-5 méter széles sziklába mélyesztett árok, falszoros is védelmezte.